2016. április 11., hétfő

BALATONSZEMES története

              Ha beírom a Google keresőbe: Balatonszemes, a WIKIPÉDIA a következőket írja ki:

 


            Előkeresem a Tihanyi alapító levél fotóját, s kezdem keresni a SAMAS  szót. Hát  bizony ott             nem  létezik SAMAS.  Rossz olvasat. Viszont létezik:   GAMAS              

                .
        Tihanyi apátság alapító oklevele 1055-ből, birtok összeírásokkal:


                           Ez bizony GAMÁS . Ma is létező település, nem messze                                                          Balatonboglártól.                                                      
      
               


   Sokáig nem értettem, hogyan lehet összekeverni GAMAST szót a SAMAS-sal,
   de rájöttem. A fenti fotó két Tihanyi jog- biztosító oklevél az 1275, ill. a 1358    évekből. Ha  valaki nem járatos a középkori oklevelek írásmódjában, bizony  összekeverheti a két szó írásmódját. Mind a négy fotón a GAMAS falu neve  olvasható, de a "G"-t egy laikus "S" nek is olvashatja!        

       Egy élő példa:


       A Tihanyi apátság 1275. 07. 29 napján kelt oklevélből részletek.
       Az apátság tulajdonában lévő GAMAS birtoknak a határbejárása .
       Felső: az eredeti oklevélben írt  GAMAS  falunevek    Alsó: az eredetiről 1880-ban átírt latin másolat.  A rossz olvasat miatt a   GAMAS falunévből SAMAS  név lett. Így csapódnak be egyes kutatók.
       Hogy a SAMAS-t miért tették meg a korai SZEMES falu nevének?
   
                                                  Rejtély!!!                             


                                    HIBÁS OLVASATRA TÖRTÉNELMET ÍRNI NEM LEHET!  
                                               

                                    A VALÓS TÉNYEK:

           AZ ELSŐ OKLEVÉLADAT, mely említi SCEMES települést,                                              Pannonhalmi levéltárban található a LIBER RUBER  könyv, melybe  a scriptor bemásolta a legfontosabb okleveleket. Itt olvasható az   egyik vitatott birtok, Scemes vagyon-összeírása is.

         A könyv 32. oldalán olvasható a SCEMES birtok neve is. /1229 évnél/

        "villa Scemes III.mansiones, terra ad I. aratrum,vinee IIII. culte  ,inculte   III. silva   X. iugerum. 
        
          Scemesen 3 ház, egy ekényi föld, szőlő: 4 művelt, 3 nem művelt,  erdő tíz  hold.
          A három műveletlen szőlő azt jelenti, hogy kevés volt a munkás-kéz!

                                 LIBER RUBER:  DL208291 sz.alatt.                                                   II.  András király oklevél másolata. 


                          Fejér: Codex Diplomaticus, III/2; 172 old.                                                                                                                                                                                                                        
                                     NÉZZÜK A VALÓS TÉNYEKET:
            
    A Pannonhalmi apátság és a Székesfehérvári káptalan közötti   birtok  viszály rendezése a peres felek között:

                    II. András fiainak beleegyezésével a Szent Márton apátsága  lemond  a fehérvári káptalan birtokain szedett tizedekről a  következő  birtokokon:   / birtokok felsorolása/      többek között a Scemes majorság tizedéről is.

                         /Koppány leverése után Szent István Somogy megye összes tizedét Szent Márton apátságnak adja. Mikor Scemes falu megtelepedik, innen is próbálta az adót beszedni, holott nem
az ő tulajdonában volt a falu./
                                       
          Az oklevélben villa Scemes a fehérvári káptalan tulajdona.

                        A Fehérvári keresztesek káptalanát 1193 évben alapítja III. Béla /Dl. 27 /
                        Itt még nem szerepel SCEMES mansio. Tehát: 1193 és 1229 év közé kell
                        tenni a mansio telepítését.   Sajnos erre semmiféle adatot nem ad a fenn-
                        maradt oklevelek tartalma.
                        /E két dátum közötti időben kerülhetett ez az üres földterület a Tihanyi             apát ság tulajdonából a Fehérvári keresztesekhez csere, vétel, vagy ajándék for-
                        májában. A keresztesek telepítettek három mansiót az új  birtokukra/
                         Mansió: egy ház egy szolga családdal.
                    

        Pannonhalmi levéltár, Capsárium 1229 év - nél.     /korabeli átírás/
                                           
              
                 Villa Scemes: III. mansiones, terra ad I. aratrum, vince IIII. culte,  inculte III. silva X. iugerum----
        ----három ház, egy ekényi föld, négy megmunkált, három műveletlen szőlő,  tíz hold erdő.
       A "villa" szót tudatosan fordítom majorságnak, hiszen három ház /mansio/
      nem lehet falu! Kristó Gyula történész számításai szerint az Árpád korban
      a villa 20-30 házas falut jelent.
                                                         
   Ugyanaz a oklevél átírása későbbről:
                    
               "Scemes majorság tulajdonában :3 földművelő szolga,  1 eke föld /kb:120 hold/  szőlő: 4 művelt és 3 nem művelt, erdő  10 hold  "                     Egy "művelt" szőlő kb. 150 négyszögöl.  
                   
      Órákig való keresgéléssel megtaláltam az eredeti, szétégett oklevél   maradékát.                      Kiemelve  VILLA SCEMES                                          DL206903                                                                                                                                                                                                      

                                                         
 Az 1241-évi tatárjárás ezt a települést is elpusztítja, mint a többit az országban. De jó környezetének köszönhetően hamarosan újra betelepül Scemes.  / Kadan serege erre üldözi IV. Béla királyt/

/csak megemlítem:ugyanakkor Köröshegyen, Keurushyg: XXXIII mansio, Szárszón, Zarozozo:XX, Telekiben Teluki:XXVII, Rádon, Rad:XV, Öszödön, Eusced: XV mansió adózik/ 
                                                                    

    1251 évben Móric mester, a királyné udvarbírája megalapítja a Mórichidai prépostságot.                                         /régen Moson megye/  
                                                                                                     DL356  MOL.                                                                      

              

          Az alapítólevélben említik a Somogy-megyei villa Zemest is, s innen  földet és erdőrészt  adományoz a Mórichidai prépostságnak.                                             /tulajdonjogról nincs szó/            

                       IV. Béla király megerősíti Móric mester Mórichidai prépostsá alapítását.
                                    1251. 00. 00.        DL 355. MOL.   /erősen rongált/                                                                                       

                                             
                                                           
                                                                  

                                        Itt álljunk meg egy szóra!

            Mit jelent a "scemes-zemes"  szó?   FÉRFINÉV,  mégpediglen gyakori!  


                                           



                Az OKLSZ a szem közszóból alakult Árpád kori személynevek  -s képzős Scemus,
           Scimis, semes, Scemes, Scemus változatainak az  - élesen látó, előrelátó, gondos,           eszes,megfontolt jelentést tulajdonít.                          /Szamota: Oklevélszótár/ 

      Albeus féle Szent Márton hegyének birtokain élő jobbágyok: Sceme, Scemus, Scemti, Scenes, Scemet, Scemes, Scemdi, Scemis.
          
               A majorság tulajdonosa? lakója? valószínűleg egy Scemes nevű ember  lehetett, így a                majorságra ragasztották: Scemes majorja- villa Scemes.
               Ez a fajta helyiség-név adás igen gyakori volt az Árpád-korban
     / megjegyzem, hogy a ZEMES - SEMES szó iráni eredetű, nap jelentéssel /
             
                Egyesek a Szemes elnevezést a SZEM, nézés szóból eredeztetik, hibásan.
                 Egy példa: A korai magyar nyelvű "Halotti beszéd"


                                          Szemetekkel: ZUMTUCHEL !!!
 



        "nagyon gyakran előforduló eset,hogy egy emberi település birtokosáról kapja  megnevezését, s        ennek az egykori tulajdonosnak a neve kövül földrajzi névvé"
                                                                                                                /Kristó Gyula/                                                                                                               
    A birtok megerősödése után még egy kis pálosrendi kolostor is épül Scemes határában:
     "Mindszent kolostor alapítása 1323-évben. Alapítója D. Thomas Vicz /Wyz-i/    a Somogy megyei Scemes tulajdonosa a Balaton partján"


     Akta Pauli. 153. Fasc. 627 - fol. 48.   -A XV. sz-i bejegyzés csak ennyit ír az alapításról.

                                                                           
    LXXIII.      "Mindszentnek is nevezett Mindenszentek nevezetű kolostor alapítása körülbelül 1323  évben történt. Alapítója Thomas de Vicz, a legjelesebb úr, ki saját birtokát, a Balaton mellett fekvő Demest ajánlotta fel a kolostor megépítésére.   /Demes név hibás elírás/
                     
                                                       / L. Szentiv. Cat. 54. Nr. 40. /
    A kolostort a felajánlott részen, Scemesnek mondott terület mellett építették meg, Somogy  Megyében                
                       .  / Vet. Reg. in Summat: Epit. fol.165. pag. 2.
      
  A Wyz-i család 1360-ban, 1381-ben, és 1382 évben is komoly adományokat ad az általuk alapított Scemesi kolostornak.


         Újabb nagyon érdekes oklevél: A Somogyi konvent adja ki 1325. 06.29-én:  A birtok új tulajdonosa Roholcha-i Jakab fia, Lewkus mester, odaajándékozza birtokát a Pálos barátoknak.  Az oklevél kiemeli, hogy a Semes  birtokát már eddig is a kolostor használta.                                               /DL2339/

                                                                                                                                                                                                                                                                    
Olvassunk bele:

    A somogyi konvent előtt Roholchi Jakab fia: Thoth (dictus) Lewkus mester  Somogy megyében a Balathun közelében fekvő Semes nevű birtokát minden  jogával és tartozékával saját elhunyt elődei és élő rokonai lelki üdvéért a  Mindenszentek pálos remeték kolostorának adományozza örök joggal és  visszavonhatatlanul......        

      Kiemeli az oklevél Lewkos mester bőkezű adományát, melyet a kolostor építése óta használ.
                / Cod.Latin. Ab.115. Egyetemi könyvtár/                                                                        


                          Az oklevélből még egy rész kiemelve:

                                                
                       " Semesnek nevezett /birtok/ a Balathun mellett"                                          
        
                                                        .
                         Megint rossz átírás: Balathun, és nem Balathin             


                   Első falunév írásmódja az oklevélben: SCEMES, második:SEMES,   harmadik: SEMES                                                
                                            
                      
                             Az oklevél ide vonatkozó részének fordítása:
               
                     

                        ordinis in Claustro "Omnium sanctorum in Symigio supra                                                           villam Scemes fundato".                 
                      / Claustro Omnium sanctorum---mindenszentek kolostora /         
                                                                 
     
           Érdemes elolvasni ezt az oklevél fordítást, mert látni  a középkori ember gondolkozását a lelki életéről.   Kiválóan érzékelteti a korabeli jogi ügylet megoldásait. 
     

           /egyes fordítások, közlések a "Raholcha-i" nevet "Poholchainak"
           írják, ami súlyos tévedés. Sok oklevélben szerepel a család neve,
           mindenütt egyértelműen: RAHOLCHI  AZ ÍRÁSMÓD./

                                   
                      /itt az  R  betű írás módja tévesztett meg egyes kutatókat/                      
.                                      
                      Nézzük meg az "R" betű írását.....             
                  villa Raad                            Remethekurtuel..../remetekörte /fa/                                                          
                  
   Akta Paulíni /zöld könyv/ írja 1498- évnél. "A Rádon lakó Helena asszony  mise-alapítványt tesz a  lelki üdvéért a SEMESI barátoknál"
                                                                                                          /Fasc.326/
                       
         
          A pápa tized-jövedelme erősen megcsappant a tatárjárás után, ezért adószedőket küld Magyarországra, hogy behajtsák az adókat.  A beszedett adókat pontosan könyvelik. /1332-37 évben járják be az országot/
             . Ez az adó könyv igen értékes forrássá válik a kutatóknak, mert összeírták a  tatár pusztítás után megmaradt, ill. újjáépült településeket.
            

                       Ebben az adó-könyvben Scemes is fel van tüntetve:

          RATIONES COLLEKTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA.

   -                     SOLUTIO DE ARCHIDIACONATU SIMIGIENSI:      

            Első adószedés:       "Item Petrus de Scemes solvit  XL.parvos."                                                                                                     "Scemesen lakó Péter fizet negyven garast"                                                                                          
           Második adószedés:  "Item Petrus de Senes solvit  L. parvos.
                                                 
           Harmadik adószedés: "Item Petrus de Zemes solvit XL. parvos".
                        
           Negyedik adószedés: "Item Jacobus de Senes solvit XL parvos

           1 márka /245gr. színezüst/ 480 parvost ér. /kis denár/
           1 parvos tehát 0.5 gr. ezüstöt ér. /csekély érték/       .                                                    
                      

       
A szövegben nem szerepel a "sacerdos" /pap/ szó,vagy a templom neve, ami azt jelenti, hogy Szemesen nincs pap, nincs működő templom.      /három ház esetében ez nem is lehetséges/
         /a későbbi templom felszenteléséről sem találni okiratot./


          A Somogyi Szent Egyed monostor konventje jelenti Wyllermus Drugeth nádornak:       Jánost,fehérvári őrkanonokot beiktatják Gyog birtokba, ellentmondás nélkül.                                             Határjárás leírása.
       
          Bejárásnál említik Zevmes, Zemes birtokot, mint birtokhatárt.
                   1338. 05. 06.                                                               OL. DL 40774.





       Egy oklevelen belül is tévedhet a scriptor: villa Zevmes, majd két  sorral  lejjebb: Zemes.

      
 "Gyog határai: Zevmes faluból Endréd faluba tartó Rezut nevű út mellett 3 újonnan emelt határjel, az egyik dél felől Baluanus birtokot, a másik észak felől Gyog birtokot, a harmadik nyugat felől Merey-i Mihály fiai és Márton fia: János Kereki nevű birtokát különíti el; Gyog faluból Zemes faluba tartó nagy út; hegy teteje; völgy; rös (Rufus) Beke szőlője; 2 diófa a fehérvári (Álba) Szt. László király-oltár szőlője körül; kis hegy; cserjés; Karachyn szőlője; hegy teteje, ahol elkülönül Kewrushygh és Gyog; Kewrushigh-i néhai Márton szőlője; Baluanus-ról ........."



         A somogyi konvent kiad egy oklevelet GYOG birtok határ bejárásáról,
         1338.05.06-án, melyben említik "Zemes" villát, mint határos majorságot.
                                                                               /MOL. DL3662/





                                                           
                                                    
         1363- évnél:

                 ..."portionem terrae in Zemes ad lacum Balathun acquirunt"...
                   /megszerzett egy földrészt a Balaton melletti Zemesen/
                             /az oklevél egyenlőre nem található/

 


          A somogyi konvent DL274043 jelzésű oklevelében /1397.05.16-án/ mely
          Thelky birtok határ bejárásáról ír, ez olvasható:
         /  Itt érdekes adatokat találni: Az egyik kijelölt határ járó Tamás fráter,
          a Mindenszenteki pálos kolostor perjele./
          Itt említik Zemes majorság lakóit: Nysa-i Tamás fia Miklóst, és Leukos  
          fia Istvánt.
                                                     

.

                                
                                   prédium Zemes és Nysa filius Thome.....



                                            
                A következő oklevél szintén érdekes:          /MOL.DL24500.                                                                                                   1404.04.17./

               Zsigmond király parancsa a somogyi konventhez:

 

"Zsigmond király meghagyja a somogyi konventnek,küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a királyi ember királyi új adomány címén Gordowa-i Fanch fia László fiának fiát: Lászlót és annak három fiát a Somogy megyei Scemes és Sudak possessióknak rész- birtokába bevezesse egyéb birtokok mellett"


Zsigmond ezt az oklevelét megerősíti  1406. ápr. 18-án a   DL. 8881 oklevelében.

                                                       

A Somogyi konvent Garai nádor parancsára birtokhatár bejárást rendel el 1412. aug. 12-én, a fehérvári prépost birtokának határkijelölésére. A bírtok határa határos Vyz,  Zemes, Theleky faluk határaival
.                                                     DL. 44118.



     /egy diófától Vyz, Zemes in Theleky birtokok  határáig /
                 
                                                                         
        Zsigmond király Gordovai László halála után fia, Lászlónak a három fia között felosztja a somogyi birtokokat.
        László fia János kapja a Scemesi rész birtokot.   Itt részletes felsorolás van:      
                        Kelt.1424. 08. 08.                                                     DL.12800
         
                
                                                  Scemesen kapja a nagyapja után János:      
                                                  /János saját ekéjéhez tartozó szántóföldek/
                                                 
     

A következő oklevélben Zsigmond király MEGERŐSÍTI a pálos kolostort
Szemes rész-birtok tulajdonjogában 1414-ben!                                                                                                                               /MOL-.DL-2339,    1414.07.29./  
                                                

 
                     
                "Szemesnek nevezett birtok a Balaton mellett."     
     

"Zsigmond király; a  Somogy megyei Scemes mellett lévő, Mindenszentekről
elnevezett pálos kolostor priorját, Lászlót, kérésére, megerősíti a Somogy megyei Scemes birtokban és átírja a somogyi konvent 1325. 06.29-i SZEMES birtok adományozásáról szóló oklevelet."
                                                         
                            Itt írják a falu nevét először  SZEMESNEK!



 Zsigmond király utasítja a fehérvári konventet,hogy vizsgálja ki Marczali
György és István Szemesi jobbágyai által elkövetett hatalmaskodásokat.
1428. 05. 10 évi oklevél,    DL80158.

                                          
                                                                
                                                              






                                                            
 Az oklevél  felsorolja a hatalmaskodásokban részt vett Zemesi jobbágyokat ,név szerint 16  főt.       
    

A veszprémi káptalan jelenti Garai Miklós nádornak, hogy Teleki falut felosztották határaival együtt a kért módon.......1429. 04. 19 évben .                                                                                                                 ./MOL. DL 208413/         
                                                                                           
                       /Teleki falu határa összeér Zemes falu határával./


                             

 /possessionis balatun Zemes  adiacentem/  

                                                                                                                           
                                                                                                                      

                   Itt írják a falu nevét   először  BALATUN  ZEMES formában.   

A Somogyi konvent kiad egy oklevelet Chepel birtok határbejárásáról, hol említik Zemes birtok határát is.
           1437. 07. 10.                                                                 OL. DL262430.



                                                               

                         



1451.03.13-án az ORSZÁGNAGYOK ismételten megerősítik birtokaiban  Pannonhalmát.                       /DL207883/                 /az oklevél  rongált/

         Ebben az oklevélben Zemes már  Pannonhalma tulajdonában van.                                                                                       

                                     /Zemesen hét adózó /jobbágy van/



       V.László király 1455. 05.12-én a falu egy részét odaadományozza nemes 
       Gordovai Fancs fia Frank királyi vitéznek                         /MOL. DL14952/


                                   Itt a falu neve:ZEMEWS 



A budai káptalan bizonyítja a DL15396-os oklevelében, 1459.09.01-én, hogy
Marczaly bán fia István birtok résszel rendelkezik a Somogy megyei Jwth, és
Zemes birtokok fele részében.

                                  

                



Ország Mihály nádor:

A nádor felkéri a budai káptalant, hogy vezesse be a következő birtokok
tulajdonjogának felébe Berzenczei Lóránd fia Sándor feleségét, Julianna asz-
szonyt és fiait..........többek között Zemes birtok felébe.
                                                                             DL101750.........1460. 06. 08.                                         


                                               
                                                 
Ugyanazon oklevél tartalmaz még egy beírást 1460. 07. 29-es dátummal:

Kiadó: budai káptalan.

Guthi Ország Mihály nádor parancsára beiktatják Berzenczei Sándor feleségét, Julianna asszonyt és gyermekeit a következő birtokokba.......
többek között Zemes birtokba is.


                              
A fehérvári konvent kiad egy oklevelet 1461. 08. 22. évben, melyben közli, hogy Marczaly bán fia István elzálogosítja többek között a Somogy megyei Ywth és Zemesen  lévő birtokának részeit Kemenfalwai Therek Ambrusnak  1000 aranyért.


                                          

                    






Zápolya István /Szapolyai/ Magyarország nádora 1494. 09. 19-én a somogyi
konventhez: Marczaly-i Marczaly László erőszakkal elfoglalta Marczaly Dénes bán fia, Istvánnak a lányától, Borbálától a birtokait, többek között Zemest. A Somogyi konvent intézkedjen, hogy adják vissza Borbála asszonynak az őt  megillető birtokokat.
  
                    /lehetséges, hogy az első kicsi román stílusú templomot ekkor rombolják le/

  II. Ulászló oklevele, melyben ZEMES birtok a Báthoriak tulajdona.                                  Dl:20306, 1495.05.25.                                                  
 
 
 
 
                                                                                       /MOL. DL20217/

                                                       

                                                                       





II.Ulászló király Buthkay Péter tárnoknak és tatai várnagynak adományozza
Fanchy Bertalan és fiai, Péter és István birtokait, mert hűtlenség bűnébe es-
ve elvesztették azt, s ezért....
a következő Somogy megyében lévő birtokok királyi jogát....többek között
Zemesét is. Utasítja a budai konventet,hogy vezesse be Buthkay Pétert az
adományozott birtokok királyi jogába.                                         
1495. 09. 17.              DL24344
1498. 10. 14.                    "


                Itt több oklevél van egyetlen nagy hártyára írva, többek között:                                         
                                                                            
   A somogyi konvent oklevele 1498. 10. 14.            

 
           Bwthka-i Péter királyi tárnok mester és somogyi
         comes hűtlenségbe esvén elveszti birtokait.

         A birtokai a szent koronára szállottak, többek
         között ZEMES possessió is.


         A rokonság később visszakapja a Bwthka-i                                         Péter birtokait,kivétel: Zemes birtok.
        

          Erre az eljárásra, hogy Zemes birtok hova ke-
          rült a királyi kézből, egyenlőre nincs semmilyen
          adat. 
                    
            
/lehetséges, hogy Báthory István ekkor adományozott? /

                                


         Vintgárti Geréb Péter országbíró ítéletlevele 1498. 08. 17-én kiadva,              DL 12800 MOL alatt:                                                                                                                                                        
          évszázados birtokvitákra tesz pontot két család birtokviszályában, nevezetesen a  Bwthka-i és                 Gordowa-i Fánchiak között, mert mindketten
          igényt formálnak az országban elszórt sok birtokra az  ősökre hivatkozva.                
                                                                               
    Óriási oklevél, mely 12 oldalon felsorol 31 darab régebben kiadott oklevelet, melyet a felek mutattak      be igazuk bizonyítására.
    Itélet hirdetéskor Vintgárti Geréb Péter országbíró és tanácsa Gordowa-i   Fánchi családnak ítéli a bemutatott oklevelek alapján a birtokokat,
    többek között Zemesen lévő birtokot is.    
                                       


            DL22417 sz. oklevélben, mely 1513.04.01-én kelt  , Báthory István  temesi comes   kijelenti, hogy ha a testvére, Báthory András elhunyna,úgy  
birtokait András feleségére, Katalin úrasszonyra hagyja. /sz. Buzlay Katalin/                  
       Többek között Jwth és Zemesi részbirtokokat Somogy megyében.
       Így egyeznek: ha Báthory István netán meghalna, a következő birtokokat
       Báthory István Katalin úrasszonynak adja.......többek között Zemest is.



                                            Zemes somogyi birtok                                                



       1517 évben Bwzlay Moyzes a királyi kúria udvarmestere, Somogy ispánja
 megírja végrendeletét, melyben közli, hogy felépíttette Szemes új templomát.  
     A templom építése a 1510-15-ös években történhetett meg.                                                                                                                                       /DL22994/
                                                                                                                                                                                                                         

                              " Az Úr nevében, Ámen!     Kelt:1517 évben.
        Én, Gergellaki Buzlay Moyzes mester, a királyi udvar méltósága, stb.
       Így teszem végakaratomat......."
                                             
                                  "hasonló képen, mint Zemes jótevője"

          "....mint Zemes jótevője tettem egy alapítványt, és építtettem egy        
           templomot Zemesnek, több száz forintból, gyönyörűen díszített,
            megnövelt méretben, melyet minden szomszéd csodál....
                                     
                         "jelenleg nem az én birtokomba van, de évek óta
                          pereskedem a tulajdonjogáért...."  / Szemesért /

                          Én, Moyzes Buzlay ezen végakaratomat írtam sa-
                         ját elhatározásomból, saját kezem által, meg pe-
                         csételtem saját pecsétemmel.                                  
                                                         
                   
              Az 1517 évi végrendeletből kiderül, hogy a régi romos temp-    
              lom helyére lett építve "megnövelt" méretben az új templom.    
                 
                     / A végrendelet írása után még 15 évig él Bwzlay mester /

             Erről a "régi" romos templomról semmiféle adatot nem találni!        
            /lehetséges, hogy engedély nélkül épült, ezért a Veszprémi püspök
            lerontatta? / volt rá példa. / Lehet,hogy Marchaly László rontatta le,
            mikor elfoglalta erőszakkal Szemest 1494-ben? /    Nincs adat.

       1525.06.21 kiadott oklevél a Székesfehérvári konventtől:


    A Székesfehérvári Szent István ki-
   rály egyház kereszteseinek konvent-
   je mindenkit eltilt a következő birto-
   kok zaklatásától, elfoglalásától:.....
   ..többek között Gyewrk és Zemes
   Somogy megyei mezővárosok....és....

   A birtokok Wylak-i Miklós bosnyák király és erdélyi vajdáé és fiáé, Lőrincé voltak.                   

                                      /DL66058/
                                           
                   
                                               

                                          

                                                                                  /civitatum Gyewrk és Zemes Somogy megyében/
                                                                           //mezővárosnak írják  Zemest, rejtély,  hogy miért /                                     

                    
      SCEMES majorságban, ZEMES  birtokban birtokosok, a fentebb              
      bemutatott oklevelek adatai alapján:


1002. Somogy urát, Koppányt Szent István megöli, megyéjének tizedét oda
           ajándékozza Szent Márton monostorjának. /Pannonhalma/ Hogy  a
           villa Scemes ekkor már létezett-e, nincs adat. Valószínűleg nem.

         (comitatu quodam nomine Sumigiense... decimationem de omnibus  negociis, praediis, terris, vineis segetibus, vectigalibus vinumque  hospitum, quod in praediis  eorum excresceret, ne parocchiano
         episcopo pertinere videretur,  sed magis abbati eiusdem monasterii....)                            
        " fenti megye dézsmája, ami minden dolga, birtoka, földje, szôlôje, vetése,  útvámja után jár, valamint  vendégek bora, ami birtokaikon terem, ne a  megyés püspökhöz tartozzék, hanem azt inkább ugyanezen monostor  apátjának vetessen alá"...              
                                                          /részlet Pannonhalma alapító leveléből/

                 Tény, hogy az 1095 évben Szent László király újra összeíratja Szent
         Márton apátság javait, birtokait, Scemes nem szerepel, mint az apátság            tulajdona, valószínűleg még nem létezik.
       
   

1229. Székesfehérvári apátság a tulajdonos.
1320. Vyz-i Tamás Scemes-i birtokát oda ajándékozza kolostor építésére.
1325. Roholchi Jakab fia Zewkus a tulajdonos. /igen rövid ideig/
1326. Mindenszenteki pálosok kolostora birtokolja. /részben/
1335. Scemest többek között Petrus lakja.
1338. Nysa-i Tamás fia Miklós és Leukus fia István lakja.
1404. Gordwa-i Franc fia László fia László és három fia a birtokos.
1414 .Ismét a Mindenszenteki pálosoké.
1428. Marchali György és István.
1451. Pannonhalmi apátság.
1455. Gordowa-i Fancs fia Frank vitézé a terület fele.
1459. Marcaly bán fia István rész-tulajdonos.
1460. Berzencei Lóránd fia Sándor felesége,Júlianna rész tulajdonos.
1494. Marczaly Dénes bán fia, István lánya Borbála rész tulajdonos.
1494. Fanchy Bertalan és fiai.
1495. Buthkay Péter.
1498. Szent Koronára száll a tulajdon.
1513. Báthory István temesi comes birtokolja.
1517. Buzlay Mózes felépítteti Zemes
1525. Wylaki Miklós bosnyák király és erdélyi vajda, és fia birtokolja.
1542. A török csapatok feldúlják.


           Mikor a törökök berendezkedtek az elfoglalt területeken, a lakosok
visszaszivárogtak falvaikba. Az új török földesurak kevésbé adóztatták a  lakosságot, mint a magyarok. A jobbágyok most kétfelé rótták le az adóikat. /adóztak a töröknek, adóztak régi földesuraiknak is, ha be tudták szedni /
A török igyekezett a megfogyatkozott falukat újra betelepíteni, hiszen ők is
a beszedett adókból éltek.
                        
     A török defter /adó/ könyvekben: Szemes falu:                    

               A koppányi szandzsákba tartozott.        
                Írásmódja az eredeti adókönyvben:  "Balatin melletti Semes."      
                                                    .                                                
                          1563 évben összesen 12 ház adózott a töröknek       .
                          1575 évben összesen 16 ház fizetett adót.
                          1580 évben összesen 15 ház adózott.

                 

                 1563                                          1575                       1580                            
1573.   Balatin melléki Semesen lakó  hitetlenek fejadót fizetnek,16 házból. A falu nevét hibásan fordították le . Valójában: Balatin Melletti Semes
                                   
 .                    

                                                                                                                                      A faluban felépített Bolondvárról:                      



                                           


         A Balatonszemesi magas parton létezett a palánkvár, /bolondvár/ amit  említenek.     /ma a helyén a  "bagolyvár" nevű nyaralókastély áll./   
  Bolondvárat 1555-ben építették a törökök végvári láncolat részeként.
 1599 évben elfoglalja katonáival Pethő Kristóf, Keszthelyi végvár kapitánya.
 1600 szeptemberében a török beglerbég, Lala Mehmed visszafoglalja. Ekkor
 halt hősi halált "az híres" keszthelyi kapitány gersei Pethő Kristóf , az  összes   katonájával. 1603-ban   ismét  magyar kézen, 1604-től végleg törökök lakják.
 Nagyméretű palánkvár volt, mert 1592 évben 250 gyalogos török katona  állomásozott benne.



                                           

  Bolondvár egy négy sarokbástyás cölöpvár volt..

  Az akkori magasabb vízállás a XVIII. században  elmosta az északi  falrészt a bástyákkal,mert lösz-talajra építették.


            
                           
                                                 

                          

        A török iga alatt:
                                         1570. Gordovai Frank ura Szemesnek.
                                         1571. Enyingi Török Ferenc kapja meg I.Miksától.                                                                                          1675.  Nádasdy Ferenc gróf a tulajdonos .
                                         1626.  Török János.
                                         1677. Szécsényi György kalocsai érseké.   
                                         1690. Esterházy Pál herceg résztulajdonos .                                                                                                  1695. Sankó familia és Anhalt Balla.                                                                                                                                                                                                                                                                                         
        A török kiűzése után:
                                        1701. Fiat János és Fördes Mihály a birtokos.
                                        1722. Sankó Boldizsár a tulajdonos.
                                        1724. Sankó familia és Fanchi család.
                                        1726. rohonci Harrach Alajos.
                                        1745. gróf Hunyady Antal.   /részbirtok/
                                        1770. Szécsényi Zsigmond. /részbirtok/


                                         Szemest, mely Szent-György vár tartozéka, megkapja gr. Nádasdy Ferenc,                     
                                         1675-ben I. Miksa császártól,


                                                           DE
      
                                       
                            Szent-György vár uradalmához tartozik:

                                       /Szemes néptelen birtok - puszta/


     Rozsnay Dávid magyar származású, török íródeák írja:

                                                   

        II. Mátyás magyar király 1610 körül húsz falut átköltöztet a Balaton
        északi partjára, magyar területre. Lehet, hogy Szemest is átköltöztette?
        
                                                                                                       / adat nincs /


        KIRÁLYI KÖNYVEK     1571 évnél:  3.könyv. 978.oldal.
                                                                    /régi jelzet: 2.könyv. 677.oldal./ 
                    I.Miksa császár  Gordovai Franchy János birtokait átruházza
                    Enyingi Török Ferencnek, többek között a Somogy megyében
                    lévő Balathon melléky Zemest.

                                                      
                                               Balathon  melléky  Zemes /                                          
                                                   

       ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK   1590 évnél:


  A Gordovai család vissza akarja szerezni birtokait, többek között a Somogy megyei Balatonmellieky  Zemes falut.                                                                      
   
        KIRÁLYI KÖNYVEK    1677 évnél:  16.kötet,  271.oldal.

           I. Lipót császár nagy bírtok adományt tesz Szécsényi György Kalo-                         csai érseknek, többek között SZEMES falu egy részét.
                 

                                      
                                     

       KIRÁLYI KÖNYVEK   1726 évnél:  35.kötet.  355 oldal.

                III. Károly császár Sankó Boldizsár birtokait átruházza       
                Harrach Alajos de Rohonc-nak. Többek között SZEMEST.
                                            



       KIRÁLYI KÖNYVEK   1745 évnél:  40. kötet; 206. oldal.

          Erdődi Pálffy Miklós kamarás 1727 évben birtokot ruház át Hunyady
         József, István és Miklós tulajdonába gróf Harrach de Rohrau Alajos
         birtokaiból, többek között Szemes birtokot.

         Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1745 évben a          
         kiváló Hunyady  Antalnak - de Kéthely, birtokokat ruház át gróf Harrach
         tulajdonából, többek között SZEMES falut.
          /a két utalás egy nagy oklevélben van beírva a 40-dik kötetben./              



                 
A
HUNYADY-URADALOM KIALAKULÁSA ÉS A JOBBÁGYSÁG
A
Hunyady család nem volt őshonos Somogy megyében. A Somogy megyei ág ősének, Hunyady Ferencnek neve először 1653-ban bukkant fel itt, amikoris a megye szolgabírája volt. Birtokot a megyében 1726 után szerzett, amikor a Sankó család magvaszakadtával gróf Harrach Raymundnak adományozott birtokokat a Sankó családdal való rokonságra hivatkozva szerezte meg a Hunyady család. Az 1733. évi összeírás 21 települést sorol fel Hunyady birtokként, ezek: Balatonberény, Balatonszemes, Balatonújlak, Bonnya, Csorna, Gadács, Henész, Kéthely, Kercseliget, Libickozma, Mesztegnyő, Nagykorpád, Rinyahosszúfalu, Ri- nyaszentkirály, Döröcske, Somogyszob, Szárszó, Szil, Szólád, Varjaskér és Zádor. Nagy többségük 17 község és további 25 puszta a XVII— XVIII. század fordulóján a kuruc érzelmű Sankó Miklós és Boldizsár birtoka, 1726-ban pedig gróf Harrach tulajdona volt.2


      KIRÁLYI KÖNYVEK    1770 évnél:  48.kötet. 429.oldal.


     Szécsényi  Zsigmond királyi kamarás elzálogosítja soproni, zalai, és somogyi birtokait, többek között Szemest is, Giovanni Marcelló és Giuseppe
Carbone genovai bankároknak!   / Mária Therézia hozzájárulásával /      
                                         
     /ezt az adatot nem tudom feloldani, hiszen a Szemes falu 1745 évtől a Hunyadi család birtokolja.   /lehet, hogy fél-fél birtokot kaptak/


                     URBÁRIUMOK ADATAI:                              


                                         1687. gróf Nádasdy birtok.
                                                       
                      A Dombóvári uradalomhoz tartozik: BALATONCZ SZEMES.                                                      


                               1690. Esterházy Pál herceg a tulajdonos.                                  

                               
                               1695 év. Sankó família és Anhalt Balla a tulajdonos.

                               1695 évben 7 jobbágy család adózik .
                     

                 1696 évi összeírás Szemess birtokon. gróf Szécsényi György.

                                       180 hold erdő, 60 hold szántóföld.    


                          1701. volt tulajdonos:Ahmed, koppányi basa,
                                    új tulajdonos: Sankó család.                                                                                                                                                                                                                                                                              

             1701. Szemes birtok Fiat János és Fördes Mihály tulajdona.                                               
                         
                                 
                 1715-ben mindössze kettő jobbágyporta adózik Zemesen.                                                            
                                     
                             

                                     1720 évi urbárium: hat adózó porta
                               
                                  .                                   


                                         1721 év. Sankó család birtoka

               1721 évben "vallásügyi" vizsgálat indul Szemesen:

                                   / Szemes 1721 év: Baltazár Sankó birtoka/                                 

                                   


                         1726 év.  7 jobbágy család, gróf Harrach Antal birtoka            
                                               


                                 .
                                  1788 év.  8 jobbágy család adózik.  / + kettő zsellér /
                                             
                   .                                  
                                                                          .
            Az urbáriumok adatai azt mutatják, hogy pici falu volt   Szemes,  6-8 jobbágy   családdal,        kevés  adóval, ezért sokszor cserélt tulajdonost.
        A fejlődés akkor indult el, mikor a Hunyady család lett a birtok tulajdonosa.
                              
                       A Hunyadyak  1745 től 1945-ig birtokolták Szemes
    
                                                                   
                                  
     Térképek:

                          Mikoviny S. kézzel rajzolt Somogy megye térképe. 1735.

 Ez a kézzel rajzolt "Mikoviny-féle" térkép az első, hol feltüntették  a lakott Szemes falut is


                                                        Krieger S. térképe 1766.     Szemesd.
       .
                            


                                        Müller-féle térképen: 1769.               
           


                               Első katonai felmérés térképe. 1780.k.

                                  
                 Somogy megye térképe 1790 k. A  falu neve: simán:SZEMES
                       


                                                                                      
                         Második katonai felmérés térképe. 1830. k
                                                     /kék jelöléssel: bolond-vár maradéka/
                                                                                                                                

                                                     
                             Egyházi térkép, 1841 évből.



                                                   

                                      
                                             Kataszteri felmérés 1858                                                                                                                                                                                                                                                        

                                           
                                                                                                                   


                  Somogy megye térképe 1800-ból. A falu neve simán SZEMES                                


                                          .
                         Magyarországi postaútvonalak térképe 1802-ből                  
                                                      A lóváltó- állomás neve simán:Szemes.


                      

                    Nagy-Magyarország helységnév tára  1808 évből
                                     
               
                  Tehát a Falu-szemes elnevezést nem mindig használták!                                            
                                                                                                                 
                   Hogy milyen pici falu volt Szemes: két fotó az 1920 évből:              

                                         
                                      Szemes-fürdő  főtere gémeskúttal.    



        A templom és a gémeskút a II. katonai
        felmérés térképén.

                                                       


                                               
                            Szemes főutcája, a baloldali első ház ma is létezik.                          


 A falu megnevezése a török távozása
 után hallomásból össze-vissza volt írva:
 /Semes, Szemes, Falu-Szemes, Szemes-falu,   Szemes-fürdő,  Balatonparti-Szemes, stb.
            
Hivatalosan 1803-tól: FALUSZEMES. 



  Elnevezés, névváltozás: A belügyminiszter a Somogy vármegyebeli,Balaton - parti  Faluszemes község nevét az 1898: IV. t. c. 2.§-a alapján
  >Balatonszemesre< változtatta 1912. júl. 21-én.

                                         

                                   Néhány gondolat Szemes templomáról:

     Egyes kutatók írják: már Szent István idejében volt temploma a falunak!                                       
      /első okleveles említése a falunak 1229,  nem biztos, hogy  1200 előtt létezett, mert korábbi okleveles adatok nem említik a meglétét. /
                                     

              Idézek Szt. István második törvénykönyvéből:

                        " Tíz falu építsen egy templomot, amelyet
                         két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak
                         el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel,
                         harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarók-
                         ról a király gondoskodjék, papról és könyvekről
                         a püspök."


                       /admonti kódex, II/1;  tíz falu építsen..../
                                                    
     Ha belegondolunk, egy templom felépítése, fenntartása igen komoly  összegekbe került. Szemes végig a középkorban igen kicsi település volt,  tehát nem lehetett temploma, nem volt, aki fenntartsa.
     Minden tíz falu...ez bizony 20-30 házat jelentett falunként,  s ez a létszám már
 el tudott tartani egy templomot, pappal együtt.  /összesen 200-300 háznép/

     Forrás: M. Aradi Csilla:Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének létrejötte, és
   megszilárdulása. /doktori disszertáció, 2007./
     
    A XIII. századi oklevelek pontosan közlik: "három mansio"- /családi ház/
    ból áll  Scemes település. Ez öt, hat jobbágy-családot jelent.  A források
    által "villának" nevezett település nem azonosítható a később kialakult
    jobbágy faluval. A templomon látható fogazott párkány, lőrés ablak for-
   mája a hivatkozási alap a korai román stílus mellett. De ez a forma még                                                    a XIV. század  vége felé is használatos volt az elmaradott magyar építészetben.
                 / a Veleméri, Egregyi templom is a XIV. század elején épült/

                 
                   1229. Liber Ruber---három ház,
                   1229. villa Scemes---három ház, három szolga. /jobbágy/
                   1335k. Pápai tizedszedők: 40-50 garas a dézsma bevétel.
                               /se papot, se templomot nem említenek./
                   1397. villa Zemes---majorság
                   1404 évtől: possessió---birtok a jellemzés.
                   1517. Buzlay Mózes templomot építtet:

                       "....mint Zemes jótevője tettem egy alapítványt, és építtettem
           egy templomot Zemesnek, több száz forintból, gyönyörűen díszített, s
           megnövelt méretben, melyet minden szomszéd csodál...."

    "megnövelt méretben", ami azt jelenti, hogy hogy ekkor már volt egy kis temploma Szemesnek, amit    átépíttetett nagyobbra. Szemes az 1400-as  
     évektől indul fejlődésnek, innen számítható, hogy épült valami  kis temp-  
     lom, késői román? stílusban a faluban, amit Buzlay Mózes átalakíttatott.

 

                      A Szemesi templom inkriminált építészeti megoldása.                                                
 
                                                                                  
       Egy adat a Hunyady családhoz:

                                                       
       Egy, az 1743 évben vizitációban itt járt kanonok véleménye a templomról:         


 In Szemes hactenus etiam deserta fuerunt rudere ecclesias spectabilis attamen dominus praetitulatus stephahi hunyady paterna industria et sumptibus iam sanctuarium et sacristia sub farnice restaurata sunt et tecta scandulis ubi actu etiam sacrificatur ac  divina ordinaria peraguntur pre fidelibus . huius ecclesia adhuc patrónus titularis neacitur.

 Szemes elhagyott temploma ma romhalmaz. A tulajdonos, Hunyady István a
 hívők nagy örömére, ősi energiával,saját költségén felújítja a romos szentélyt
 és a sekrestyét, befedi a templomot. A templomnak a patrónus új védőszen-
 tet is adományoz.
 Ugyanakkor összeírják a falu lakosságát is:


                       /Szemesen lakik  Nr. 63 személy/
    




                                                                                                 
                        Község pecsétje : SOMOGY - V.  SZEMES  1851 

        Az "öreg-hegyen" majd nyolcszáz éve virágzik a szőlő kultúra, terem a jó szemesi
        bor.

                                                                                                   
                     

             Borkimérés cégére.                                          Egy 250 éves présház.                                                                                                                                                                              
                                                 


                                   

                         
                                        A szemesi öreg-hegyen találtam ezt a nagyon öreg  szőlőprést, úgy nevezték, hogy középcsavaros
      "kancaprés".


   Felirata: "Die Brebhator baut Michel Barbari  im Jahr 1857.

   Ezt a szőlőprést készítette Michel Barbari az 1857 évben.  
                                                                                                                  /Barbár  Mihály /



                                           
         Az egyik nagyon öreg présház  falát           díszíti     ez a járom.    Régen a gazdák tehenek által hú- zott szekérrel jártak ki a szőlőbe.



                                                                                                       


 
   



  Egy heti            bolyongás után megtaláltam a szemesi öreg- hegy legöregebb szőlőprését. A bevésett            évszám:1823. Régen így nevezték:   "kétcsavaros kancaprés"  Más elnevezés szerint "kétorsós kososprés"    




  MIÉRT NEM LÉTEZETT SZEMES FALU A KORAI ÁRPÁD KORBAN?    

       I. András király megalapítja a Tihanyi apátságot 1055 évben.
  Az alapítólevél felsorolja az adományozott birtokokat, ami egyben jog-
  biztosító oklevél is!  Minket most a "lupa" elnevezés érdekel!  Olvassuk:


                           Közel járunk Szemeshez, olvassunk tovább:
             
         /fluvio Lapa: bővebben a "Szemesi pálos kolostor" blogban/
             

     Az oklevél felsorolja az adományozott dél-balatonparti birtokokat Fuk-
     tól /ma Siófok/ Koku Zarma-n /Szántód/ keresztül Gamas-ig /Gamás/ .                                          Szemes, "Scemes", "Zemes"  NINCS A FELSOROLT BIRTOKOK KÖZÖTT!

                                                                         
       
                                / jóval később a Lapa /Lupa/ folyó területén voltak a "villa zemes" ka-
                                  szálói, szántóföldjei  legelői, malmai. /
     
     
      Pannonhalmi apátság birtokai tatárjárás előtt: 


          
               Ebből a két bírtok térképből következik:
                                   SCEMES falu az 1200-as évek előtt NEM LÉTEZETT!

 

      1211 évben ismételten összeírják a Tihanyi Apátság birtokait, de Szemes birtok itt sem létezik még!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése