2018. március 29., csütörtök

MÁRTÉLY, /Szentadorjánmártyr/ története.


MÁRTÉLY története.

Elsőnek Szeremley Samu foglalkozott a falu történetével
a Hódmezővásárhely története c. ötkötetes művében, mely
1913-ban jelent meg. ő a következőket írja: " István királyunk-
---a bencések számára apátságot alapított, melyek számára e-
gyebek között itt a mi vidékünkön is terjedelmes földeket, ha-
lászó vizeket és tizedeket ajándékozott, s ezek közt Szent A-
dorján pusztát.

Az 1024 évi Szentistváni oklevélben megnevezése: Praedium
"Zenth-Adrian-Martyr" vocatum, Terram Tytiam cum....
Oklevél az Orsz.Levéltárban DL 1601 sz. alatt.


Nézzük meg, mit ír az oklevél regesztrája: XVIII. századi át-
írás-"HAMISÍTVÁNY" Igen, - ezt az oklevelet a Göttweigi a-
pátság irja át a XIV. században hamisított 1024-es Szentist-
váni oklevélről. Idézem a minket érdeklő részt: " Beatum
Zenth-Adrian Martyr vocatum. Terram Tytiam cum Capturis
piscium, ac utilitatibus universis et ex Omnibus, et de Om-
nibus, de Terra nascentibus plenam Decimam de praedictis
Possessionibus" - Szeremley ezt hibásan idézi könyvében.
( III. károly király 1715-ben a Zalavári apátságot a Göttweigi
apátságnak adományozza. A Göttweigi apát minden oklevelet,
mely a Zalavári apátság birtokaival foglalkozik, lemásoltat.
Itt is él a régi módszer: kibővíteni az okleveleket, hogy több
legyen a tizedbevétel.)

Szeremley megállapításait Mártély történetével foglalkozó ku-
tatók szinte szó szerint átveszik és tényként kezelik, minden
kritika nélkül felhasználva. többek között a Száz Magyar falu-
-Mártély c. könyv is. Idézek a könyvből: "A falu sorsát megha-
tározó királyi adományról először a Szent István nevére hamí-
sított 1019. évi és a 1024. évi oklevelekben olvashattuk: " És
Szent Adorjánnak szolgálatára birtokokat adunk azoknak a ti-
zed jogával és halászati joggal, a nevük a következő.....oda-
adtuk még a Tisza melletti Szent Adorján Mártir nevű birtokot
halászati és más hasznokkal " Ezek a mondatok szintén a Gött-
weigi apátság által átírt hamis oklevélből valók. Szent István
1019-es, 1024-es, és a 1101-évre datált okleveleit, melyek a
Zalavári apátság alapítását és birtokok adományozását rögzí-
tik, sajnos a XIV. században hamisítják. (1)
Hamis oklevelek alapján viszont történelmet írni nem le-
het! A tények makacs dolgok! Miért hamisítottak?
1341-ben a Zalavári apátság scriptóriuma egy véletlenül
égve hagyott gyertya miatt leégett. Az összes jogbiztosító ok-
levél a tűz martalékává válik. (2) Hogy bizonyítani tudják az a-
pátsághoz tartozó birtokok jogviszonyát, elkezdik a hamis ok-
leveleket gyártani. S ha már újraírják az okleveleket, jól meg-
nyomják a lúdtollat! Sok hamis oklevél készül, s hogy valódi-
nak tűnjenek, átíratják a szomszédos bencés hiteles hely apát-
jával a kapornaki konventben. Majd viszik a királyhoz, hogy hi-
telesítse azt.

( a Zalavári apát így ír Gilétffy Miklós nádornak, mikor
kéri az 1024-évi hamisított oklevél hitelesítését: "az eredeti
oklevelet nem merjük kihozni az apátságból, mert az utak nem
biztonságosak, ezért átírattuk a Kapornaki hiteles hellyel " )
Füssy Tamás zalavári perjel, kutató így ír erről 1902-ben:
"....a harmadik oklevelet (1101-évit) Szent László király nevé-
ben hamisították 1343-1347 között, hogy azzal a korábbi kivált-
ságokat megerősítsék. Ennek a szövege is I. Károly király
1328-i hamis átiratán keresztül a somogyvári konvent 1370-évi
átiratában maradt meg. " Ezt az oklevelet 1101-ben írja alá I.
(szent) László király: " Datum Symegy Tredecimo calendari Ja-
nuar A. 1101. " Csakhogy: I. László király 1095-ben meghal!

( Péter, Zalavár akkori apátja ott bukta el a hamisítás dátumát,
hogy nem az eredeti temetési dátumot /1095 Somogyvár/ veszi
alapul, hanem a Váradi második temetés évét, 1106-ot.)

De ilyen hibás a többi hamis oklevél is. Csak egy példa: Zsig-
mond király oklevelében, (DL 285222 ) átírja István király 1019-
évi Zalavári apátság alapító oklevelét. Igy indul a címzés: " Nos
Sigismundus Dei Gratia Romanorum Imperator Semper Augustus
ac Hungaria...." így végződik:" Datum Buda Sexto Calendari Ju-
nii 1417. Csak két szarvashibát emelek ki az oklevélből: Zsig-
mondot csak 1433-ban ! koronázzák német-római császárrá, és
1417-ben nem írhatta alá az oklevelet Budán, mert a Constanzi
zsinaton tartózkodott.
Ha megvizsgáljuk a többi oklevelet, melyek Szent Ador-
ján Mártír birtokot, mint a Zalavári apátsághoz tartozó halászó-
helyet említi, bizony, ki kell jelenteni: ezek mind hamisítottak!
( DL253834, 285218, 285219, 285220, 285221, 285223. MOL.)

Ezen tények ismeretében tegyük fel a kérdést: kik ala-
pitották Mártélyt, s mikor? Valós okleveles adat nincs, ezért
elgondolásokra kell hagyatkoznunk.
1. Az avar kaganátusból menekülő székelyek Odurján (ador-
ján) nemének egyik ága telepedett meg a Tisza mentén
és saját nevükre szenteltették fel templomukat. Erre uta-
lást találunk Anonymus gestájának 50-dik fejezetében.
2. A Hód-tavi csata után /1282/ sebesült kun harcosok csa-
ládjai maradtak itt és IV.László letelepíti őket.
3. Legvalószínűbb: Árpád vezér ezen területet Ete apjának,
Ond vezérnek adja. /Anonymus gestájának 40. fejezete/


" Et Dux locum illum dedit Oundunec patri Ete,
a Thyscia usque ad stagnum Botua, et a Curtu-
eltou usque ad sabulum Olpar "

(A fejedelem itt adott földet Ondnak, Ete apjának a Tisza
folyótól Bótva mocsaráig, és Kőrtvélytótól az alpári homok-
vidékig.)



                                                          

A leszármazottak, a Bár-Kalán nem birtokolja az első fog-
lalás jogán évszázadokon keresztül. A tatárjárás után
I. Adorján, a Szeri Pósák őse telepit le szabad, kóborló
parasztokat a Tisza melletti birtokukra, hogy a családi
monostoraikat / szer és ellős/ ellássák a böjti napokon
hallal. (3)
Mikorra datálható az ELSŐ okleveles adat, mely megnevezi a
falut? Erre a Vatikáni levéltárban találjuk meg a választ. (4)
A pápa jövedelme nagyon megcsappant a két tatárjárás után.
Adószedőket küld ki, hogy beszedjék az egyházi adókat, s ők
pontos jegyzéket vezetnek. Nézzük meg az 1335-évi bejegy-
zést: A Váci püspökség Csongrádi esperességében:

  " ;Item Johannas sacerdos de Sancto Adriano iuratus
dixit non valere ultra II. marcas "
( János, Szent Adrian /falu/ papja, eskü alatt vallja, jövedelme
nem több mint kettő márka )

Tehát 1335-ben már templommal rendelkező falu. A kettő
márka jövedelem legalább 25-30 portát jelent. Figyeljük meg:
Szent Adrian, és nem Szent Adrian Martir a megnevezés!


(még a KORAI MAGYAR HELYNÉVSZÓTÁR is téved, mert nem nézték
meg az eredeti Vatikáni jegyzéket!)                                                  

Minő véletlen! Ugyanebben az évben a Zalavári apát
kéri I.Károly királyt, hogy az apátság birtokain rendelje el a ha-
tárjárást és határjelek állítását, mivel "eddig nélkülözték a tör-
vényes határokat. (több száz évig???) Felsorolja az apátság bir-
tokait, majd utoljára:"Item Adryanmartir in Chanád Comitatibus"
Károly király megparancsolja a Somogyi konventnek, hogy
küldje ki Péter fia Jánost és Sink fia Jakab királyi embereket,
hogy járják meg a határokat. Már 1335. május 26-án jelenti a So-
mogyi konvent a királynak, megtörtént a határok megjárása és
kijelölése. Mivel ellentmondás nem történt, a birtokokat meg-
hagyják a Zalai monostor birtokában.
A határjárást igazoló oklevélben viszont EGYETLEN SZÓ
NEM EMLÍTI Adrianmartyr birtokot, hogy létezne. (DL253832)
Miért nem? Erre adatot nem lehetett találni! Valószínű, hogy a
Zalai apát a pápai tizedszedőktől értesült, hogy létezik egy ha-
sonnevű birtok a Tisza mellett, s megpróbálja megszerezni. Mint
említettem, ez a terület a Bár-Kalán nembeli Szeri Pósáké, mint
első foglalású ősi birtok. Ennek ellenére a Zalai apát meg akarja
szerezni, hisz a monostor neve azonos a falu nevével. Úgy gon-
dolja, ez elegendő indok.
Nézzük meg, mit írnak erről az ide vonatkozó oklevelek!
Legyünk türelmesek, sok van!

1360.02.25. A Szeri Pósa fiai tiltakoznak a Budai káptalan előtt,
hogy az Aduryanmartir birtokukat a zalai apát erővel
el akarja foglalni. "omni veritatis vigore" az őket illeti.
DL91546

( az eredeti oklevél. DL91546)


1362.05.19. A Csanádi káptalan eltiltja a zalai konvent apátját a
Szeri Pósák Adurianmartir nevű birtokuk elfoglalásá-
tól, és használatától. DL91577
(abban a korban minden apátságnak voltak fegyveres katonái)

1365......... Bebek István országbíró: Szeri Pósa fiaira kirótt bír-
ságot. mely a zalavári apátnak, Péternek kell meg-
fizetni, királyi parancsra elhalasszák. DL91721

1370.05.08. Péter, zalai apát pert indít a Adurianmartyr birtok tu-
lajdonjogáért. A pert Opuliai László nádor elhalasztja
DL91758

1370.08.08. Opuliai László nádor a pert ismételten elhalasztja.
DL91768

1371.05.15. Opuliai László nádor ismételten elhalasztja a pert,
mert nem készült el a határjárásról szóló jelentés.
DL91780

itt hiányzik egy, vagy több oklevél

1374.10.09. Imre nádor elengedi a bírságot a Szeri Pósa fiainak,
melyet azért róttak ki rájuk, mert a zalai apátot ki
akarták űzni az Adrianmartir birtokukról. DL91812

1391.02.27. Szeri Pósa Csongrádi comes, Csongrád megye köz-
gyűlésén bizonyítja, hogy a Tisza folyó Tömörkény
birtoktól Körtvélyes birtokig mindig a Szeri Pósáéké
volt. Csongrád megye szolgabírói és esküdtjei eskü
alatt ezt megerősítik. DL91967

1407.02.03. Pipo de Ozora többek között Csongrad és Csanad
megye comese bizonyítja, hogy Csongrád megye
hatósága a megye generalis congregatioján eskü-
vel bizonyította: a Tisza földje Tömörkénytől Kört-
vélyesig mindig a Szeri Pósák ősi tulajdona volt.
DL42907

1407.02.09. Csongrád megye királyi parancsra tartott közgyűlése
megbírságolja a Zalai apátot, mert a Szeri Pósák pa-
nasza szerint elfoglalta és használja az Adrianmartir
birtokot, mely az ő tulajdonuk. DL92281

1407.03.07. Zsigmond király a Csanadi káptalannak:
Elrendeli, hogy a Csongrád megyei Aderyanmartir
birtokot, melyet a Szeri Pósák elfoglaltak, a Zalavári
apátot onnan kiűzték, az apátot restaurálják. Elren-
deli a királyi specialis jelenlét elé történő perbe hí-
vást és az összes jog biztósító oklevelet mindkét fél
mutassa fel! DL92283

1407.08.07. A Csanádi káptalan jelenti Zsigmond királynak: Szeged
városában a Szeri Pósákat Nagyboldogasszony ünnepe
nyolcadára /aug.22/ perbe ídézték a királyi specialis pré-
zencia elé, ha nem jelennének meg, hozzanak itéletet
ellenük, az Adrianmartir birtok ügyében. DL92290

1412.07-00. Zsigmond királynak jelenti a Csanádi káptalan: a Szeri
Pósa család és a zalavári apát között folyó pert Vízke-
reszt nyolcadára halasztják /jan.13/ DL92423

1413.07.27. Zsigmond királynak jelenti a Csanádi káptalan: János,
Zalavár apátja és a Szeri Pósák között folyó pert ismé-
telten elhalasszák Szent Mihály nyolcadjára /okt.5/,
mert Szeri Pósa György Rácországban hadakozik a ki-
rály várában. DL92427

TEHÁT 1413-14 KÖRÜL KAPJA MEG A FALUT A ZALAVÁRI
APÁTSÁG!        NEM SZENTISTVÁNI ADOMÁNYOZÁS!!!


A per befejezéséről nem maradt fenn oklevél. A következő ok-
levél, melyet közlök, bizonyítja, hogy a pereskedés végén Zalavár
monostora megkapta a vitatott Adrianmartir birtokot. A Szeri Pósák
nem tudnak jog-biztósító oklevelet bemutatni a birtokról, hisz első
foglalású ősi juss alapján használták már több mint 500! éve.
Ebben a persorozatban, mely majd hatvan évig húzódik, a ha-
misított, átírásokkal valódinak tűnő oklevelek erősebbnek bizonyul-
tak. Figyelembe kell venni Zsigmond király igen erős vallásosságát
is, hogy az egyház javára dönt.

1439-évben a birtok tulajdonosa, Pál, Zalavári apát kéri I.Al-
bert királyt, engedélyezze rév állítását az apátság Tisza melletti
Adrian Martyr birtokán. DL285232. I. Albert engedélyezi a rév állítá-
sát, annak ellenére, hogy a szokásjog tiltja 1 mérföldön belül két
rév működését. (8-9 km) Évszázadok óta működik a Körtvélyesi rév.
Ez a Szeri Pósák tulajdonában lévő rév mindössze 0.5 mérföldre van
az Adrian Martyr birtok alatt.

 
                                          

/egy adat a Körtvélyesi révről: Bar-Kalán nembeli Pósa fia NÁNA 1266
május 5-én keltezett oklevélben a rév bevételének egy negyedét a Nyu-
lak szigeti apácáknak adományozza a lelki üdvéért./  Dl:604.




Ez a rév soha nem működött, legalább is egyetlen oklevél
sem említi. Valószínűleg "presztizs" okból történt a kérés. Ezt bí-
zonyítja, hogy I. Mátyás király 1474-ben megerősíti a révállítás
ENGEDÉLYÉT. DL253855



                            A falu középkori elhelyezkedése az akkor még élő Tisza partján.
                                                     /a falut két rekesztett holtág fogta közre/                                               

Mikor változott át Szent Adrian Mártyr falu neve Mártéllyá?
A hamis és valódi oklevelekben mindig Adorjánmartyr, ill. Szent
Adorján Mártyr néven szerepel egészen a török időkig. Hogy ki adja
a "MÁRTÉLY" nevet a falunak? A török ADÓSZEDŐK!
1560-as török defterben /adójegyzék/ MARTÉLY néven írják.
1566-os defterben először írják MÁRTÉLY-nak!

( ha egy török "hithű" katona elesett egy csatában -MÁRTIR-rá vált. A
török írnokok nem akarták ezt a szót egy magyar falu neveként hasz-
nálni, vallási okokból.)



Adatok:
1. Dr.Karácsonyi János:Szent-István oklevelei és a Szilveszter bulla.
2. Veszprémi Püspökség levéltára:loc.2.fass.1.NR.1.
3. Dr.Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek a XIV.század kö-
zepéig.
4. Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia. I.kötet.

Megjegyzés: A zalavári apátságnak nem ez az egyetlen fegyveres birtok-
foglalása! DL 91717, 1365. 10. 21. Aradi káptalan oklevele:
Szeri Posa fiai panaszára PÉTER zalai apátot eltiltják
GURCH Csongrád megyei possessio elfoglalásától és birtoklásától, mely a Szeri Pósák ősi tulajdona.















































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése